Októberben végén, a nagykoncert után Bea fölül a repülőre és elmegy Mexikóba. Miért pont most? Miért pont oda? Miért pont négy hónap? És egyáltalán: miért? - interjú
Miért?
Novemberben végigcsinálok egy négyhetes intenzív jógatanfolyamot Mexikóban, ami tanári képesítést ad. Tíz éve jógázom, nem az izgat benne, hogy majd tanítsam - bár ki tudja, még az is lehet -, hanem megyek egy úton, változom és ez biztonságos környezetet nyújt hozzá.
Nem azért szállsz ki, mert elég volt?
Ez a másik ok. Minden évben kiszállok kicsit, de négy hónap még nem volt. A szeptembertől decemberig időszakban mindig új lemezt csinálok, kicsavarom magam. Tavaly öt új és nagy dolgot hoztam létre, idén ezt nem akartam - bár így is csinálok egy nagykoncertet a MÜPA-ban meg egy Eötvös Péter darabot, a kettő együtt olyan, mint egy ikerszülés... De most november elejétől más lesz: reggel hatkor, napfelkelte előtt beülök egy terembe, napi nyolc óra jóga, szamarak, kolibrik és óceán lesz. Már kezdem elhinni, hogy megyek és kezdem nagyon szeretni.
Régebben mindig azt nyilatkoztad, hogy Te a tengernél vagy igazán otthon, most viszont azt mondod, hogy "kezded" megszeretni - ezek szerint volt benned valamifajta ellenérzés. A korábbi nyilatkozataid nem voltak teljesen valósak vagy változott benned ez a tenger-otthon érzés?
Nem, nem változott. Ha ott leszek már, nagyon jó lesz. Szorongtam most, az igaz. Nehéz az átmenet, most nehéz innen elmenni, mert nagyon jó itthon, ennyire jó nem nagyon volt eddig. Valahogy megmaradt "kapolcs", az a nagyon jó érzés van velem azóta. Hazahoztam a babzsákkal - a lakásomban és mindenben, ami körülvesz, ott van azóta is.
Miért jössz vissza?
December végén-január elején szeretnék itt lenni. Couch suli, cica, ünnepek, család, barátokkal fahéjjas, habos kakaók a mínusz húszban jó kis kávézókban... Tavasszal pedig turné.
Lehetne ezalatt a négy hónap alatt valamilyen fölkérés, aminek nem tudnál ellenállni?
Álomfelkérések jöttek, de még a Carnagie Hall sem lenne ilyen.
Azt mondod, kiszállsz, hogy pihenj, miközben elmész Mexikóba napi nyolc órát jógázni. Ez innen nézve nem ki-, hanem inkább be- vagy átszállás valami másba...
Hát igen, jogos. Tényleg nehéz megengedni magamnak, hogy ne hajtsak. Aztán lehet, hogy decemberre sem jövök haza, nem tudom még. Izgat most az írás is, így lehet, hogy hazajövök és könyvet írok. Vagy kint írok. Vagy hazajövök és újra kimegyek - egyelőre minden lehet. Kezdem azt látni, hogy ez a négy hónap nagyon rövid. Kellene két év, hogy ne legyen ez a "koncertből koncertbe" állapot, hanem mondjuk fél év Bolívia hátizsákkal...
Utolsó kommentek