Ázsia, szélfútta, napszítta arc, életráncok, életet és halált látott tekintet. Furcsa az a készülék, tapadókorong a nyaki verőéren, szívdobogást figyel? Valami köldökzsinór önmagához, valakihez? Vagy tán a saját szívhangját hallgatja, saját erének pulzálására hangolódik? És mi a fehér zsinór, ami a fülhöz van csiptetve?




Olyan furcsa ez a kettőség, archaikus arc, ős-ráncok és a fehér, modern műszer. Két világ egymásra csúszik. Kettős világok csúsznak egymásba.
Valahogy itt van ezen a képen élet és halál. Új és régi. Az öreg arcból is fiatal szem villan elő. Éles és mégis nyugodt villanás. A mosoly is kettő: a száj íve egyszerre lefelé és fölfelé hajlik. Sír vagy nevet? Mongol Mona Lisa...
És a folt a bal oldalon. Holdfolt. Cicelle táncol. Májfolt. Magzatmáz.