Sztáncs Emi néni '82-es bagi házi pálinkával, majdmeleg pogácsával azért jött Kapolcsra, hogy a lányával, Beával beszélgessen a Palya-udvar színpadán. Persze ami a konyhában született, az vitte a prímet.


szólj hozzá: Hegedű, pálinka, anya-lánya

Imádom a szavait, ahogyan beszél tárgyakhoz. Jön-megy a konyhában, táncot jár a sütő és a mosogató közt. Közben a hűtő hangosan berregni kezd, ő meg, csak úgy a menés lendületével rácsap a hűtőre, neked meg mán mi bajod, hallgassá mán. Vagy amikor későn indulunk a vonathoz, és mondjuk, nem már nincs idő húst berakni. Kiérünk siető léptekkel, ő két perc múlva megjelenik az állomáson, kis zacskóban, műnyag dobozban a sülthús. Várunk még egy picit, besissen a vonat, jóval előrébb áll meg a kijelölt helynél, szedjük a lábunkat, anyukám meg futtában mondja a vonatnak, hova mész mán, süttyürüttyü, Piripócsfaszára? A tökömbe… Na, nembaj, öreganyátok még beveszi a kanyart…”
részlet Bea október 3-án megjelenő könyvéből